Z. Pál Tamás

Minket figyel az Ég
Minket imád a Lég
Értünk olvad a Jég
s Bennünk szűnik meg a Vég

1997. december


Úgy érzem eltépem
Úgy érzem letépem, mi feszíti szívem
Kilépek a láncból
Mit magam varázsoltam
Önnön könnyeimből összeharácsoltam.

1997. december


Csak néha

Megmarkol, leránt
Folytogat - vérbemárt
Súlyos - karmos kéz ölel, s eldob néha
Olyankor veszek levegőt, s újból magához
ránt, leláncol, s meghalok
egy pillanatra... de csak néha.

1997. december

Téli est

Sötét, merengő
marasztaló, töprengő
Álomba merítő

Bezár a szobámba,
Csak magam vagyok
Kint tombol vágtatva,
Itt bent csak csodálok.

Csodálom, hogy miért,
Miért ilyen,
Ha nem enged - miért
Hív engem
Még nem értem.

Elveszi erőm
Kiszívja vérem
Elrabolja lételemem
Elnyeli a Fényt előlem.

Ezért vagyok csak magam
Nem olvadok beléje
Mű-fény a házam
De legalább Látok,
s nem félek mellette.

Csak egy mi aggaszt:
Őt is elrabolta
Tudom nem sokáig
De szemem akkor sem láthatja...

1997. december 22.

Valaki meghalt valahol

Azt mondták, háborúban hallgat a toll
Ez azt jelenti, hogy most mindenhol béke honol?
Nem, ez nem így van
Hisz valaki, valahol
Biztos halállal lakol,
Valaki meghalt valahol

Minden öröm, addig nem lehet
Teljes, míg mindenki nem részese...
Semmi sem lehet szép,
Míg valaki szenvedve láncot tép
Együtt kell győznünk
Igaz úton mennünk
Tiszta szívből tennünk.

1997. december

Te adsz békét

forrás a szomjazónak
nyári eső az izzó talajnak
ösvény a tévelygőnek
csillag, ha sötét idők jönnek

Fénylő napkorong
Tudom Te adsz békét
Ha lelkem vakon forrong
S ha egymagam vándorlok
szenvedve zord tél hidegét
Tavasz vagy, mire rég várok
hány szóval súgjam
ki az kit vártam
itt belül reméltem
mindig benned hittem.

Nem voltál még Te sem
S én sem teljesen
Mikor már valami elmondta
Kit kell szeretnem.

1997. december 21.

Te

Te vagy az érzem
sokadik-első érzelem
hátul a sötétben
felvillan a lelkem
Tőled, csak nekem
értem. - nem.

1997. december

Tükör

Magam elé tartom:
Tükör
Magamba vájom:
Tükör
Lelkembe zárom:
Tükör
Összetörik - nem bánom:
Tükör
Kell, hogy lásson:
Tükör
Hogy belsőm ne fájjon:
Tükör
Minden mi kint van:
Tükör
Mindenki itt van:
és Tükör.

1997. december

Új gondolatok,
új világ
mi vár, ha fáj
az ár, mi váj
s ha zsibbad a száj
az agy elszáll
s alszik a táj
De tudom az ébredés
nincs messze már
mi vár, ha fáj
az ár, mi váj…

1997. december


Lelök, feltart
meggyújt, ha van még
Gyufa-magyar
ki tesz, ha akar...

1997. december


Színkavalkád

Hova tart?
Eltol, levet a hát
Színkavalkád
Elnyeli a formát.
Mekkora?
Pont jó rád...

1997. december

Ha nem

Piroskék érzelmek
Szívemben repdesnek
Néha felemelnek
De, ha kell levernek
Repülök is csak
Nem jó a szó,
Mert ha mondod
A szádtól reped a jó

Piroskék érzelmek
helyett most szenvedek
Mert térít a sötét
és beterít a jég
Ha nem vagy közelít
a bőszült fenevaddá
szelídült Vég...

1997. december

Hová rohansz világ? Lóg a cipőfűződ!

1997. július


Román darabom
székely vérben; puliszka
múltamat ettem.

2012. július 14.


Csendprésben egy test:
száraz ecsettel mit fest?
Áttetsző társát.

2012. március 21.


Swansea

2011. július 8.

London

2009. november 13.

London

2009. november 13.

Kölesd

2009. április 29.

Berlin

2008. augusztus 22.