▬Z. Pál Tamás
Téli est
Sötét, merengő
marasztaló, töprengő
Álomba merítő
Bezár a szobámba,
Csak magam vagyok
Kint tombol vágtatva,
Itt bent csak csodálok.
Csodálom, hogy miért,
Miért ilyen,
Ha nem enged - miért
Hív engem
Még nem értem.
Elveszi erőm
Kiszívja vérem
Elrabolja lételemem
Elnyeli a Fényt előlem.
Ezért vagyok csak magam
Nem olvadok beléje
Mű-fény a házam
De legalább Látok,
s nem félek mellette.
Csak egy mi aggaszt:
Őt is elrabolta
Tudom nem sokáig
De szemem akkor sem láthatja...
1997. december 22.