Z. Pál Tamás

vágtat

csendbe törve keresztre húzva
valahogy leszokott rólam a fájó jelen
hogy maradék érzésekből szerkesszem újra testem
de ébredező végzetekben a semmit kerestem
megszólítottál, hát a csend remegett belé
végtelenné vált, útban a mindenség felé
felszállt párában és ködszitáló vágyakban
valamilyennek megismert gömbölyű világban
alkotott mérnöki tervvé vált a sors
hozott valamit, de inkább csak elrabolt

2006. április 6.