zöld a világ és én kék vagyok benne,
fekete palástom alatt lüktet
ezerarcú hazug szívem rendre
dicséri a napot, mi teremtette
mivégre létre hasztalan szeretetre
érzelmek kémiájának szülötteit becsmérelve
hogy becsapja a sorsot, önmagát és ablakot
nyisson fösvény szellemekre
támadjon egy percig - lankadó figyelemre.