Tele van a város titkos ajtókkal
Amelyek mögött emlékek éheznek
Hogy vesszek el köztük
Nemhiába léteznek
Most már minden ház
ugyanannyira fáj
és minden utca ugyanoda vezet.
A szobrok is egyfelé mutatnak
hívogató kertek lombjaiból veszek
mintát, prédát és szárnyas kék eget.