ezek nem hírek - nem. ezek nem szavak és arcok idebent és odakint sem. ezek nem is harcok, amelyeket magaddal vívsz, és nem is korlátlan testedbe zárva fogyasztod csak a magvakat, amelyek térben és időben tesznek anyátlanná, és magányossá, persze nem tudod, hogy nem is létezel, szét is robbanna a tested, ha értenéd a végtelent. elzársz mindent, amit rossznak mondanak, védtelenné teszed magad, ahogy kimunkált védelmi rendszered mögé bújsz. impotenssé válsz. talán tested lesz az áru, talán csak az egyik kezedet adod zálogba, nem számít - tökéletes akarsz lenni. miattad - mondod, miattuk - tudod. azt mondod, hogy látsz és minden egyértelmű számodra, hihetetlenségében. mindeközben valószínűleg minden zavaros, kusza és mégis hihetően egyszerű. bele fogsz fulladni a félelmeidbe. védelmi bástyáid mögött halsz éhen, miközben falaid előtt temérdek földi jó hever és rohad majd. képtelen leszel elfogadni és szeretni - miközben azt hiszed, hogy magadat szereted, rosszabb leszel számodra, mint a legkeményebb ellenséged.