zavartan állsz
hangtalan vársz
hazugnak nevezel, és elképzelni sem bírod
hogy mennyire igaztalan szavak
koptatják a körénk záródó falakat
elmémben - féktelen
maradhatatlan élet
végez velem percenként
míg éled a színeket
hallod a tavaszt - így áraszt el, így hagy tapaszt
ajkadon ajkam
elképzeltem
de nem láttam arcot
és nem tudok nevet

van arra valaki
ahol téged hittelek
ahogy te sem vagy senki
hát ember én sem lehetek
mert nem tudom a neved.