Majd én kimondom a szavakat helyetted
majd felejteni tanulok, egyöntetű vágyak
együgyűn várlak, csodapalotámban
hálunk, míg feledni tanulom a dombokat
s maradék csengettyűim vészjóslón
zörgették ablakod előtt
bámulok hanyatt feküdvén
törpül a világ.

Mondd, minek is élt.
Hiszen hanyatt-homlok félelmeket
szőtt a nyeremény-erdő
fenekén mély szavakban
hitted magadban
ugye hitted magadban.