szellemek járják át házamat
küszöbre hajított vágyak telepszenek mellém
ide föl, a plafonon lógok - csillárom elpattant
üvegszilánkok mindenütt az égen
sírok, hogy ne fájjon a félelem
(nem fogod kezem - nem érzem nyelvem)
gödrökbe temetett kincseidet látni véltem
a párnám alatt - mégsem fialt csodát
az éj. szakasztott mása vagy tükörképemnek
hihetetlen csalódása a reggelnek.