hittem hogy hiszek a hitedben
hogy előtűnsz a sarkon túl
és keringek, és fényesek a nappalok
és sötétek az éjek, de csak bennem
mert odakint minden szürke inkább
ahogy keringek - a sarkok már ismernek
és nem tűnsz fel soha egyik után sem
amint haladok, (talán előre)
úgy rajzolom le azt az idilli képet
magamban, hogy rejtőzhessek mögé
és fákat és bokrokat és meredélyeket
és szakadékokat is belefestek
ha elrontom - akkor megfogod kezem
és együtt javítjuk ki a világot
hogy a szűrőket agyamban találnám
esélytelen, mert önmagukat sem vallják
be maguknak a beteg cselédek
hisz születni sem csoda már
ha kilökődő égitestek közt
álmodom a reggelt, akkor majd napos
rendületlenségben merevedem végtelen
szárnyakká, a képzelet emberévé
a csoda fiává, hitetlen báránnyá
nyáj nélküli juhásszá - vagy tudatlan barlanglakó
leszek inkább, kék ceruzával kihúzott
fekete ecsettel biztosított jövetlen
akaratba mélyedő késekként képzelem most
karmaimat húsodban, húsunkban egy méreg
forraszt eggyé - hogy felébredjünk holnap
és csatákat nyerni indulhassunk messze
oda, hol senki aranyát elcsenve majd megfürdet
minket egy ősi erő és békés csillag-áradat
vesz körül, mint apáinkat és anyáinkat
a végtelen időben - hol lakatlan perceken
ülnek az angyalok, melyekkel benépesíteni
ezt a tengert most és mindig is csak tudatlan
félelem volt bennem és mikor megesett
az a taszító pillanat, akkor sem gondolhattam másra
csak arra, hogy egyszer újra láthatlak
először csak a mérget iszom meg,
utána képzelem majd el a halált
mint palástot, uralkodó vállán
fénytelen uszályt menyasszony háta mögött
lakó kis paradicsomi szentségtelenség a szerelem
mert ha nem színekből - hát karmokból
kellett hogy szülessen - velem és ellenem
kellett hogy létezzen - és talán ezért nem érthetem
mert benned vált valóra, benned, ki nincs velem
benned ki egyetlen és benned mert vértelen
lesz ez is, mint megannyi emlék
hogy elhihessem benned kell léteznem
de benned kell feloldódnom végtelen savakban
hogy akarhassak újra és szerethesselek
védtelen alakban - kereskedő lélek vagyok
mindent érzelmekre cserélek
azt mondtad - megvársz
így most csak örökké remélek.