Tarts ki amellett, mi elhozza végzeted,
És szabadítsd fel saját, igazi lényeged,
Kapaszkodj egy ágba, mikor látod, hogy elreped,
Táncolj szakadékból feltörő lángnyelvek felett,
S ha valóban érzed, a fájdalom hogy éget,
Megállhatsz, mert végre meglelted életed.

Ekkor dönts, mert soha még nem tetted,
Egyszer sem járt át még szabad és vad lélek,
Tépd el a láncokat, rombolj le falakat
Melyekkel elrejted hanyatló hangodat,
És ha mered váltsd valóra álmodat,
Mielőtt ölni kell, mert eljő a pirkadat.