Véglet-élet ez mit élek
nem kell kutyának se
nem kell - talán az utca lakójának
mit adhatnék át a Mának
szívemet, mely érted dobog?
Lelkemet, mi csak akkor lobog,
ha lát és érez
maga mellett Téged

illatod elkábít
szemed elcsábít
szavaid elaltatnak
képeid ébren tart’nak

Életem mese, és Te vagy benne a Tündér, aki ezernyi kívánságot teljesít,             
vagy mégsem?